szellem történetek

Itt találsz jó néhány szellem történetet!!!
Olvasd el azokat amik téged érdekelnek!! 

A múmia keze

Louis Hamon gróf híres lélekgyógyász és okkultista volt. Hálás páciensei sokszor egzotikus ajándékokkal lepték meg. De a legkülönösebb ajándék sok fejtörést okozott a grófnak.
1890-ben, Luxorban tett látogatása során, kigyógyított a maláriából egy híres sejket, aki ragaszkodott hozzá, hogy Hamon elfogadjon egy különös és hátborzongató ajándékot. Ami egy régen eltemetett egyiptomi hercegnő mumifikált jobb keze volt.
A gróf feleségében már az elejétől kezdve visszatetszést keltett a száraz, összement végtag. De amikor meghallotta a hozzá fűződő történetet, ellenszenve viszolygássá és rémületté falyult. Az egyiptomi Ehnaton fáraó - Tutanhamon eretnek apósa - uralkodásának utolsó évében összeveszett leányával, emiatt szörnyű bosszút állt. A papjaival megerőszakoltatta, majd megölette lányát. Majd levágatta jobb kezét, így nem kerülhetett emiatt a paradicsomba, mivel temetésekor hiányzott az egyik kézfeje.
Hamon a hercegnő kezét az egyik üres széfjébe záratta. Később felesége társaságában felnyitotta a széfet, mindketten ijedten hőköltek vissza. Ugyanis a lány keze puhának látszott és friss szövetek kezdtek kialakulni rajta( nem tudom mennyire igaz??? ). Hamon felesége hisztérikusan követelte, hogy semmisítsék meg a kezet , bár a gróf soha nem félt az ismeretlen jelenségekről most beleegyezett a felesége kérésébe. Viszont ragaszkodott, hogy a kéz méltó temetést kapjon. Halottak napján ez meg is történt. A kanndallóba téve, hozzá olvasott egy részletet az Egyiptomi Halottak Könyvéből, majd amikor becsukta hatalmas mennydörgés rázta meg a házat, az épület nagy sötétségbe borult, az ajtóat meg kicsapta szél. A gróf és felesége a földre estek. Pár percel később amikor felpillantottak egy női alakot láttak. Hamon leírása szerint "a nő a régi egyiptomiak királyi öltözékét viselte, magas fejdíszén a fáraók kígyója csillogott". A nő egyik keze csonkban végződött. A jelenés a tűz fölé hajolt majd hirtelen eltűnt pont úgy ahogyan megjelent, a kezet soha többet nem látták.

IGAZ TÖRTÉNETENALAPUL!!
Gyilkosság az étlapon
Hogyan eszelte ki László a halálos tervet

Kronberg Lászlóra és feleségére, Zsuzsára sivár jövő várt a kis magyarországi faluban, Tiszakürtön. 1919-et írtak, és a házaspár a világháború folyamán minden megtakarított vagyonát felélte, hogy fogadójukat ne kelljen bezárni. Most arra is alig volt pénzük, hogy ennivalót vegyenek.
Más tragédiák is történtek a családban. Egyetlen lányuk Budapestre szökött, és mint később megtudták, prostituált lett belőle. Legidősebb fiuk, Miklós is elszökött hazulról, miután apja 9 éves korában ostorral megverte, mert megbukott az iskolában. Másik két fiuk a háborúban halt meg.
Az idős házaspár éjszakákon át üldögélt álmatlanul, és az előttük álló reménytelen évekről beszélgetett. Végül arra a rémes elhatározásra jutottak, hogy utolsó lehetőségként, haszonszerzés céljából gyilkolni fognak.
Körültekintően készültek a borzalmas cselekedetekre. László egy hosszú, hat láb mélységű árkot ásott az erdőben. Égetett meszet szórt bele, a kíváncsiskodóknak pedig azt mondta, hogy új melléképületet tervez. Zsuzsa a falusi szatócsboltban, kis barna zacskókban sztrichninkristályt vásárolt, mondván, hogy a farkasokat akarják megmérgezni vele.
1919 és 1922 között tíz ember lehelte ki a lelkét a Kronberg fogadóban. A vacsorához minden alkalommal finom borokat szolgáltak fel, egyre jobb évjáratok kerültek az asztalra ... s az utolsó, sztrichninnel keverve. Ahogy a házaspár bűnösenszerzett vagyona gyarapodott, egyre óvatosabbak lettek. Már csak egy áldozatot kellett eltenni láb alól, és a meszesgödröt örökre betemethették.
Az áldozat 1922. augusztus 14-én érkezett; egy derűs, kövér, harmincas évei közepén járó férfi személyében. Bőröndje olyan súlyos volt, hogy akár aranypénzeket is rejthetett. Évek óta üzletemberként tevékenykedett, és most jó minőségű földet keresett, melybe befektethetné a vagyonát.
Miután Zsuzsa elkészítette az ételt, László pedig felszolgálta, a látogató ragaszkodott hozzá, hogy vendégül lássa őket vacsorára. Az idegent becenéven, Szerencsésnek kellett szólítaniuk.
A két órán keresztül tartó, ünnepélyes vacsora folyamán a vendég utazásairól beszélt,és olyan barátságos volt, hogy Kronbergék már nem is akarták annyira eltenni láb alól. De meg kellett tenniük, és Zsuzsa végül behozta a ,,különleges" bort.
Kövér vendégük lehajtotta poharának tartalmát, s nem sokkal utána meghalt. A sztrichninmérgezés utolsó rohamában, görcsbe ránduló ajkai felhúzódtak fogsoráról.
A vendégszobában a házaspár átkutatta Szerencsés táskáját. A zsákmány busás volt. Egy egész vagyon hevert ott aranyban. László remegő kezekkel kutatta át a halott férfi ruházatát, és akkor rábukkant még valamire:egy fényképre, magukról Kronbergékről!
A pár egymásra nézett, és derengeni kezdett bennük valami. Lassan ráébredtek a borzalomra és az iszonyú szerencsétlenségre. Saját, régen elveszített fiukat gyilkolták meg. Otthagyták az aranyat, és visszamentek az ebédlőbe, ahol Miklós előregörnyedve ült az asztalnál. Megírták rövid beismerő vallomásukat, majd ők is fiuk mellé telepedtek.
Három nappal később a falubeliek találtak rá a három sztrichninnel megmérgezett holttestre.
A következő években  kevesen merészkedtek az üres házba. Azokat,akik egy vagy két éjszakát a házban töltöttek-azzal az elhatározással, hogy megveszik a fogadót-, mindig elrémített egy hátborzongatójelenés: 13, a húszas évekből felbukkanó kísérteties figura ülte körül az ebédlőasztalt. Szájuk rémes vigyorra nyílt, ajkaik felhúzódtak a sztrichnintől.
Véget ért a második világháború is, a ház omladozni kezdett, de még mindig nem mert senki sem eltölteni egy éjszakát benne vagy a közelében. Aztán 1980. szeptember 23-án az éjszakai égre csapó lángok tudatták a falusiakkal, hogy egy gyújtogató tevékenykedett a háznál. A régi fogadó porig égett. Senki nem próbálta felkutatni a tettest, senkit nem érdekelt, hogy ki gyújtotta fel a düledező épületet.
Tiszakürt végre megszabadult a rémséges háztól.




Gyermekek a síron túlról!

Amikor a lárma túlságosan hangossá válik Emma Rugless otthonában, az asszony felkiált: ,,Gyerekek! Kérlek, játsszatok csendesebben!" Ez mindig használ, a két ricsajozó kislány engedelmeskedik neki.
Mrs. Rugless jól megérti magát a kétgyerekkel. Ez azért szokatlan,mert a két fiatal lány már hosszú évek óta halott.
A gyerekek nagyon szeretnek a lépcsőkön szaladgálni a nyugat-angliai Devon melletti farm háromszáz éves házában. Néha nyikorgó hangot hallani, mintha valaki egy régi készítésű hintalovon ülne. Mrs. Rugless így vélekedik: ,,Semmi ijesztő vagy hátborzongatót nem találok bennük. Imádom a gyerekeket, nekem is van négy. Szeretettel fogadom őket."
,,A zaj általában nem zavar. Ám egyik délután kiszaladtak a hálószobából, és elkezdtek ugrálni a lépcsőfordulónál. Kimentem az előszobába, és felkiabáltam nekik, hogy fejezzék be a hangoskodást, és ők abba is hagyták. Az ő idejükben a gyerekeket még engedelmességre tanították."
Mrs. Rugless és férje, Bill-aki nyugdíjas mérnök-, akkor találkoztak a kis szellemekkel, amikor Farway faluba költöztek. A hálószobából kiszűrődő hangokat azonnal meghallották. Macskájuk és kutyájuk még a szoba közelébe sem volt hajlandó menni.
Később egy, okkult történések iránt érdeklődő barátjuk látogatta meg őket a szünidő alkalmával. Mrs. Rugless elmondta: ,,Szándékosan nem említettem neki a gyerekek hangját, csak azt kérdeztem tőle, hogy érez-e valami különöset a ház atmoszférájában. Azt válaszolta, hogy két, négy- vagy ötéves lányka szelleme van jelen a házban, és neveik E, ill. A betűvel kezdődnek."
A látogató még hozzátette, hogy a lányok inkább barátok, mint testvérek. Egyikőjük jobb minőségű ruhát visel, mint a másik.
Mrs. Rugless felkereste a helybéli lelkészt, Frederick Gilbert tiszteletes urat, aki átnézte a lelkészi hivatal aktáit, és azt találta, hogy két, ugyanahoz a családhoz tartozó négyéves kislány is meghalt abban a házban. Elizabethet 1844-ben temették el, Annát 1902-ben.
Mr. Gilbert a következőket mondta el: ,,Nagyon valószínű, hogy ezek a gyerekek olyan boldogok voltak ebben a házban, hogy nem szivesen hagyják el. A haláluk között lévő 58 év eltérés miatt talán furcsa, hogy játszótársok lettek. De a mi  korlátozott időfelfogásunk számukra semmit sem jelent."
Mrs. Ruglessígy mesélt érzéseiről: ,,Eleinte nagyon zavart a dolog, de most már úgy gondolom, szerencsések vagyunk, hogy ezek a kedves, kicsi lények a házunkban tartózkodnak."



Kísérteties ugatások

Norma Kregsal skót juhászkutyájának, Corkynak az ugatására ébredt New Yorkban. Csakhogy Corky már nem élt. Mrs. Kregsal felkelt az ágyból, hogy szétnézzen, és akkor észrevette, hogy tűz ütött ki a házban.
Wichitában (Kansas) Mrs. Lowanda Cady is halott kutyájának ugatására ébredt. Ő egy tolvajt ért tetten a konyhában.
Walter Manuel rémülten riadt fel Los Angeles külvárosában fekvő otthonában, amikor kedves kutyájáról, Ladyről álmodott. A kutya három héttel korábban halt meg, de Manuel hallotta álmában, hogy Lady nagyon dühösen ugat. Odaszaladt a hálószoba ablakához megnézni, és azt látta, hogy pizsamába öltözött kétéves kisfia beleesett a kerti medencébe. Lélekszakadva kirohant, s még sikerült kimentenie a kisfiut a vízből.


Lincoln elnök halála

Abraham Lincoln elnököt John Wilkes Booth lőtte agyon 1865-ben, egy washingtoni színházban. Koporsóját speciális gyászvonaton szállították, amely útközben minden állomáson 8 percre megállt, s így emberek leróhatták utolsó kegyeletüket.
Nem sokkal a temetés után egy fantomvonatról érkeztek jelentések. A vonatot fekete drapéria borította, és az elnök koporsóját szállította. Az egyik kocsin egy csontvázakból álló zenekar utazott. Ahogy a kísérteties vonat végighaladt a korábbi temetési útvonalon, az órák megálltak.
Pontosan nyolc percre.


Hitetlenek vigyázat!

Ha ön nem hisz a szellemekben, akkor tartsa meg a véleményét, ha a somerseti Monkton Farleigh falu Kings Arms fogadójába téved.
1974-ben az egyik vendég gúnyos megjegyzéseket tett a kísértetek létével kapcsolatban. Szavait hangos ütődés követte az emeleten, majd a mennyzeten keresztül víz zúdult az alsó szintre.
A leolvasztás alatt álló mélyhűtő magától előredőlt.
Egy másik alkalommal tálcányi sülthús repült keresztül a helyiségen, miután valaki a szellemekkel kapcsolatos  kétségeinek adott hangot.
A pubban megmagyarázhatatlan hangokat is lehet hallani. Többen felfigyeltek rá, hogy az egyik szobában egy idős hölgy gyerekekkel beszélget. Eric Muspratt menedzser pedig azt észlelte, hogy a korai órákban súlyos csizmák lépkednek az emeleti folyosón. Több katona egy hatalmas madár szárnyainak csattogását hallotta a söntésben. A helyiséget minden alkalommal jeges hideg öntötte el.


A véráztatta Tower
A rémségek története 700 évre nyúlik vissza

A londoni Tower ősi bástyái, a színes öltözetű Beefeaterek és a legendás hollók minden évben a turisták millióit vonzzák a világ minden tájáról. A látogatók végigsétálnak a rengeteg érdekességet kínáló épületeken és udvarokon, s lenyűgözve hallgatják, amint idegenvezetőik felelevenítik előttük Anglia múltjának látványos és erőszakos  eseményeit. Valamikor a Tower volt Anglia legvéresebb építménye, és ez több mint 700 éve fel-fel bukkanó kísértetek is igazolják.
Az első, 1241-ben feltűnő szellem Szt. Becket Tamásé volt, akit 71 évvel korábban a canterburyi katedrálisban gyilkoltak meg. Becket londoni származású volt, és mielőtt 1162-ben Canterbury érsekévé nevezték ki, a Tower kormányzójaként működött. A szellemet ,,egy bizonyos pap vette észre, bölcs és szent ember", aki látta, hogy a jelenés egy kereszttel üti a falakat, melyről a kövek úgy hallották alá, mintha földrengés rázta volna őket. A legenda szerint a szellem azért tért vissza, hogy elpusztítsa azokat az újonnan épített falakat, melyek zavarták a Tower közelében élő embereket.
A Tower későbbi szellemeinek személyesebb okaik voltak arra, hogy visszatérjenek a nevezetes londoni épülethez. Boleyn Annának, VIII. Henrik hat felesége közül a másodiknak a szellemét látják leggyakrabban. Az évek folyamán több őr is találkozott már vele, sőt az egyik rögtönítélő bíróság elé is került miatta.
Az őrt 1864 egyik téli éjszakáján eszméletlenül találták a királyi rezidencia előtt, és azzal vádolták, hogy őrség közben elaludt. A kihallgatáson elmondta, hogy egy különös, fehér ruhás figura bukkant elő a hajnali ködből, aki furcsa fejkötőt viselt, az arca azonban nem látszott. A királyi lövészalakulatnál szolgáló közkatona elmondta, hogy háromszor is megpróbálta elűzni az alakot, de az nem tágított. Amikor puskájának bajonettjét a testébe szúrta, a puska csövénél egy láng csapott fel, és az őr eszméletét vesztette.
A tárgyalásonkét másik katona és egy tiszt megerősítette a történetet, mivel a közeli Véres-torony ablakából ők látták a jelenést. Miután kiderült, hogy az incidens éppen az alatt a szoba alatt zajlott le, ahol Boleyn Anna az 1536. május 19-i-házasságtörés miatti, kivégzése előtti éjszakát töltötte, a rögtönítélő bíróság felmentette a szerencsétlen őrt.
Az ezer napig trónon lévő Boleyn Anna királynőben rémületet keltett az a gondolat, hogy angol kéztől, angol acél által pusztuljon. Férje beleegyezett, hogy francia hóhért és francia kardot hozasson a lefejezéshez. A királynő halála után már nem válogathatott. Fej nélküli testét begyömöszölték  egy nyílvesszőtartó ládába, és illetlen sietséggel eltemették a Tower Béklyóba Vert Szt. Péter kápolnájában.
Az őrök gyakran látták fel-alá járkálni szellemét a kis templon előtt.
Az egyik éjszaka egy őr különös fényt látott világítani a kápolna belsejéből. Létrára mászott, hogy bekukucskáljon az ablakon. Egy lovagokból és hölgyekből álló kísérteties körmenetet látott, akik Tudor korabeli ruhában lassan haladtak előre a padsorok közötti folyosón. Élükön egy asszony lépkedett, aki úgy nézett ki, mint Boleyn Anna. Amikor a királynő szelleme az oltárhoz ért, mindannyian eltűntek, és a kápolnára ismét sötétség borult.
Anna nyugtalan szelleme nem csak halálának helyszínén jelenik meg.
Azt mondják, hogy fej nélküli teste-kivégzésének egyik évfordulóján-fantomkocsin érkezett gyermekkori otthonához, a norfolki Blickling Hallhoz. Arról is érkeztek jelentések, hogy az essexi Rochford Hall padlásán, valamint a körülötte lévő földeken is látták kóborolni a karácsonyt követő 12 nap folyamán.
De legtöbbet mégis a Towerben bolyongott, gyakran más kivégzések idején. 1915 februárjának egyik napján, hajnali két órakor Wiliam Nicholls hadnagy és az egyik katonája egy női alakra lettek figyelmesek, akinek barna ruháját keményített nyakfodor díszítette. Az asszony gyors léptekkel a Tower mellett folyó Temze felé tartott, majd egy kőfalon átlépve eltűnt. Öt órával később a várárokban agyonlőttek egy kémet, az első világháború alatt ott kivégzett 11 német egyikét. Annát utoljára 1933. februárjában látták. Egy őr jelentette, hogy egy fej nélküli jelenés közelített hozzá a Véres-torony lábánál.
Három másik - a 16. században lefejezett - hölgy szelleme is felbukkant a Towerben. Catherine Howardot, aki VIII. Henrik ötödik felesége volt, és 1542-ben fejezték le, a falakon látták sétálni egyik éjszaka. Salisbury grófnőjének, Margaretnek a szelleme, lefejezése évfordulóin újra felidézi az 1541-ben lezajlott kivégzés szörnyűségeit. Az asszonyt sikítva vonszolták a vérpadhoz, és a hóhér a vesztőhely körül kergette, mivel csapása három ízben is célt tévesztett, mielőtt sikerült levágnia a fejét. Lady Jane Greyt-aki mindössze kilenc napig volt királynő is több ízben látták az erődítményben.
Két őr ismerte fel, amint 1954. február 12-én hajnali 3 órakor-a ,,Tower pázsitján" történt lefejezésének 400. évfordulóján-, a belső fal bástyáin, a Só-torony közelében szaladt, mindössze 150 yardnyira tőlük. Pontosan három évvel később, két walesi gárdista egy alaktalan figurát látott a Só-toronyban, ahol Lady Jane, 17 éves korában történt kivégzése előtt raboskodott.
1970-ben az essexi Graysből egy férfi aki azt írta az egyik londoni esti lapnak, hogy barátnője a Towerbe tett látogatása során egy szellemet látott. A hosszú hajú, fekete, leomló bársonyruhát és fehér főkötőt viselő kísértet a Véres-torony egyik nyitott ablakában állt. Nyakában hatalmas arany medalion csüngött. A csoportból egyedül a lány látta az alakot, aki elmondta, hogy amikor a látogatás során, majd egy későbbi alkalommal is felment az ablakhoz, nehezen kapott levegőt. A szakértők úgy vélik, hogy a lány egyike azon kevés embereknek, akik nappal látták Lady Jane Gray szellemét.
A Towerben férfiak és gyermekek kísértetei is bolyonganak. 1890-ben az egyik őrnek olyan megrázó találkozásban volt része, hogy ,,félelmében majdnem meghalt". A Beauchamp-toronyban volt szolgálatban, amikor azt hallotta, hogy valaki a nevén szólítja.
A férfi így mesélte a továbbiakat: ,,Megfordultam, és egy vörös, puffadt arcot láttam a levegőben lebegni, melynek nyálas volt a szája, és halvány szemeire vastagszemhéj borult. A történelemkönyvekből jól ismertem az arcot, VIII. Henrik volt az, összes ördögi tulajdonságával az ábrázatán."
,,Annyira megijedtem, hogy meg sem álltam,amíg nem találkoztam két másik társammal. Már éppen üdvözölni akartak, amikor hirtelen elakadt a lélegzetük...ők is meglátták az arcot."
,,Az esetet elöljáróink eltussolták, és azt mondták, egy szót sem szabad szólnunk arról, hogy a Towert kísértetek járják."
Az első világháború alatt az egyik őr azt jelentette, hogy egy kísérteties menet haladt el a Sarkantyú-torony mellett. A csoport egy hordágyat vitt, amin egy fej nélküli holttest feküdt, betakart fejét pedig karja mellé tették. A történészek szerint a korábbi évszázadokban az volt a gyakorlat, hogy a Tower dombon végrehajtott kivégzések után így szállították vissza a holttesteket az erdőbe.
Northumberland egy korábbi hercegének kísértetét olyan gyakran látták a Márton- és a Kormányzó-torony között húzódó bástyafalon, hogy az őrök azt a részt Northumberland sétánynak nevezték el. Sir Walter Raleigh-t, I. Erzsébet kedvenc felfedezőjét-akit utóda I. Jakab a Towerbe záratott, majd 1618-ban kivégeztetett- szintén látták az őrök. Két kisgyermeket is láttak a Véres-toronyban kézenfogva sétálni, akiről azt tartják, hogy Edward és Richard hercegek, akiket állítólag nagybátjuk parancsára gyilkoltak meg 1483-ben, hogy III. Richárdként ő követhesse a trónt.
A Tower szellemei közül nem mindegyik híres személyiség. Amikor 1952 egyik reggelén, a kincstár őre, H. D. V. Sitwell vezérőrnagy felébredt a külső falon található Szt. Tamás-toronyban lévő szállásán, egy barna öltözetet viselő szerzetest pillantott meg hálószobájának nyitott ajtaján keresztül.
De nem csak emberek kísértetét látták a Towerben. 1817 októberében Edmund Swifte, a koronaékszerek őre feleségével, fiával és rokonával ebédelt a Márton-torony fogadószobájában. Éppen egy pohár borral kínálta feleségét, amikor az asszony felkiáltott:,,Te jó isten, mi az ott?" A férfi követte felesége döbbent tekintetét, és egy fehér és kék színű, pezsgő folyadékkal töltött, férfikar vastagságú, hengeres üvegcsövet látott. A különös tárgy az asztallap és a mennyezet között lebegett, majd lassan egyik embertől a másik felé indult. Amikor Swifte feleségének háta mögé ért, megállt az asszony jobb válla fölött. A nő a földre kuporodott, és azt kiabálta:,,Jézusom megfogta a vállam". Swifte egy székkel támadt a hengerre, majd az emeletre szaladt, hogy megnézze, jól vannak-e a gyermekei. Amikor visszatért, a jelenés már eltűnt.
Mindössze néhány nappal később, a Márton-torony előtt álló őr megdöbbenve tapasztalta, hogy a zárt ajtó és a küszöb közti szűk résen kiömlő gőz egy hatalmas medve alakjává formálódott. Az őr bajonettjével az állat fölé döfött, de a hideg acél keresztülszaladt az alakon, és a faajtóban állt meg. A férfi összeesett az ijedségtől, és soha többé nem tudta összeszedni magát. Amikor Swifte a következő napon meglátogatta, úgy vélekedett, hogy a férfi ,,a felismerhetetlenségig megváltozott." Az őr néhány nap múlva meghalt.
A Towert gonosz szellemek is látogatják. A Kút-torony egyik kis hálószobájában alvó testőrök arra ébredtek, hogy valaki ágyastúl felborítja őket. 1972 őszén az egyik fényképészt valaki lelökte a létra legtetejéről, amikor felállította a fényképezőgépét, hogy felvételeket készítsen a Beauchamp-torony egyik szobájának freskójáról, ahol Lord Lovatot, a Tower utólsó fejvesztésre ítélt foglyát őrizték.
A londoni Tower kísértetjárásaival kapcsolatban talán az a legkülönösebb, hogy a Fehér-toronyban soha egyetlen kísértetet sem láttak, pedig az erődítmény közepén fekszik, és az összes közül ez a legnagyobb és legrégibb épület. Guy Fawkes, aki 1605-ben megpróbálta felrobbantani az angol parlamentet, csak egyike volt azoknak a hírességeknek, akiket kivégzésük előtt, kegyetlen körülmények között itt tartottak fogva. De a Fehér-toronyba, megpróbáltatásaik színhelyére, egyikőjük sem tért vissza.
Az 1850-es évek végén a falakat újjáépítő kőművesek talán rábukkantak ennek a relytéjnek nyomára. A 11. században, amikor a Fehér-torony építésébe kezdtek, az a hiedelem élt az emberek fejében, hogy az épületet meg lehet védeni a rosszakaratú szellemektől, ha állatot áldoznak benne. Nyolc évszázaddal később a munkások lobontották az egyik legvastagabb kőfalat... és egy ősi macska csontvázára bukkantak.(szegény cica)


Szellem idézés!

Most jöjjön a szellemidézés 100%-ig beválik
Csakis kizárólag azok fogjanak bele, akik gyakorlottak, tudják a tér- és személtisztítást és ezek védelmét és tisztában vannak azok hátrányaival is!
Mert minden jó dolognak van rossz oldala is!
Ezt ne felejtsük el!
A szellemidézésnek több fajtája is létezik, a legelterjedtebb ha valaki médiumhoz fordul,másik módja ha pedig otthon ön maga lát neki.
Aki otthon akar szellemet idézni, tisztában kell lennie annak veszélyeivel.

A Qiuja tábla:
Ez a tábla arra szolgál, hogy kapcsolatba lépjünk a szellemekkel. Ami úgy történik, hogy idézéskor kezünk a plachett-én van (vagy lehet ez egy kisméretű, "megtisztított,, pohár is, de ezt utána csak idézésre használjunk!!) és a szellem a plachette mozgatásával válaszol, úgy hogy odatojja a betűkre és ezáltal betűket alkot.
Használata:
A táblát általában két ember használja, de lehet akár egyedül is. A táblát helyezd az öledbe, vagy asztalra és a  planchette-et a mutató és a középső ujjad hegyével érintsed, de ne nyomjad túl erősen. Fontos a hozzáállás. A hangulat kihat  az eszköz működésére is. Nincs semmilyen szertartás, vagy művelet meghatározva a használatához. Amennyiben úgy érzed, kellenek neked bizonyos műveletek, szertartások, csak nyugodtan. Ajánlott használat előtt egy rövid meditáció, amivel lenyugtatod gondoltaid és ráhangolódsz az adott kérdésedre. Ehhez mérten érdemes, zavartalan környezetben dolgozni. Indításnál kérdést tegyél föl, hogy lehetséges-e a kapcsolat. Az első alkalmak során lehet, sőt,valószínű,hogy nehezen, vagy egyeltalán nem fog menni. Az egész gyakorlás kérdése, mint minden a világon. Van egy módszer, amit érdemes kipróbálni. Mikor elkezded, mozgasd a planchette-et körkörösen, vagy nyolcas alakzatban a táblán, de ne túl gyorsan.Miközben a mozgást végzed, különülj el ettől. Csak figyeld. Hasonlóan, mint mikor burgonyát hámozol, vagy kocsit vezetsz. Hadjad történni a dolgokat magától.

Egyéb szabályok,Veszélyek!(mindez tőlünk függ nagy részben, és nem törvényszerű hogy ezek megtörténhetnek)
-Ha a planchette a tábla négy sarkához megy, akkor egy gonosz szellemel léptél kapcsolatba.
-Ha gonsz szellemel van dolgod, gyorsan fordítsd meg a planchette-t és úgy használd.
-Sohase használd a qiuját, mikor gyenge, vagy beteg vagy, mert könnyedén megszállnak a szellemek.
-Mindig legyél tiszteletteljes és ne sértsd meg a szellemeket.
-Néha egy gonosz szellem maradandóan a táblába költözik. Ha ez megtörténik, akkor más szellemek nem fogják tudni használni.
-Azok a ouija táblák, melyektől nem megfelelő módon szabadultak meg visszatérnek kísérteni a tulajdonosát.
-Ha egy tiszta ezüst érmét helyezel a táblára, akkor a gonosz szellemek nem tudnak megjelenni.
-Sose hagyd a plnchette-t a táblán, ha nem használod!!!

Ha szellemet idézünk ezekre ügyeljünk:
-1. Egyedül nem ajánlatos belefogni de 3,7 illetve 9 ember semmiképpen ne vegyen részt.(ezek a számok mágikus jellemmel rendelkeznek és negatív erőket hozzák létre, a várva várt szellem helyett egy sokkal rosszabb, negatív erővel rendelkező lényt hozhatunk...)

-2. Mindig nyugodt, kiegyensúlyozott, lelkileg stabil állatpotban kell lenni. (az idegileg illabilis emberbe hamar beleszállhat a szellem, amit nem egyszerű visszaküldeni a másvilágba, őrületbe, sőt öngyilkosságba is kergetheti a megszállt embert a szellem...)

-3. A környezet is mindig pozitív hely legyen.(a temetők,hullaházak, ahol negatív erők vannak inkább jelen, ott életveszélyes próbálkozni, ott igaz találunk bolyongó lelket, de nagy a veszélye annak, hogy azok még nem tudják hogy meghaltak, zavarodottak, gonoszak és csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy lecsaphassanak oktalan halandókra...)